Jöjj szent Testvér, tedd nyitottá szíveinket! Advent első.

Szák Kocsis Pál: Advent 2011

"Autók vonszolják magukat szerte a szürke hideg utak hátán,
halálos füstöt lehelnek; sok üres szemű alvilági sárkány.
Fázó, szomorú arcú emberek araszolnak, s néznek a földre,
állatokat hívnak, visznek, ölelnek, lelkükben embereket ölve.

Jöjj szent Testvér, rázd fel alélt testünket!
Várunk, hozz szabadítást rab lelkünknek!


Hiába szellemi forgácsot enni, hallgatni fülrepesztő zenét,
a hiány ettől nem fog betelni, csak elnyomja lelkünk éhérzetét,
identitás-vesztett emberek monoton dalokat recitálnak,
tükre a tombolás a manhattani street-boys állati ritmusának.


Jöjj szent Testvér, gyógyítsd süket fülünket!
Várunk, hozz megváltást bús életünknek!



Válság szorongatta vékony lelkünk vihartépte magányos madár,
üres a szív, nincs benne jó, sem semmi, sikoltón üres a hiány.
Az égi egység elemekre robbant törmelék pora lepte el...
Valaki jöjjön, szedje össze, s mint régész a sok részt rakja újra fel!


Jöjj szent Testvér, tedd nyitottá szíveinket!
Várunk, tarts meg magad mellet bennünket!


Jöjjön Valaki, mert lábunk erőtlen, s nem tudjuk, merre tart utunk,
melyen valaha ebből a hamis életvízióból kijuthatunk,
elvesztettük a pontot festett illúzió-létünk börtönfalán,
amely hályogos szemünk égre néző kulcslyuka lehetne talán...


Jöjj szent Testvér, nyisd alvó szemeinket!
Várunk, adj üdvöt gyarló lelkeinknek!


Keltsd fel s erősítsd meg álomban élő fonnyadt szívünkben a vágyat,
a teljesség eljövetelének reményét, aki Te magad vagy,
ó töltsd be szívünket, hozz boldog szeretet-meleget,
mert elviselhetetlenül hosszú ez az érték-sivatagbeli ádvent..."


2011 november 27.