"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje" Ágnes Erdélyben!

"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítô szele" írja Balassi Bálint. A hosszú úton járó Ágnesünk, útjának egy súlyos fordulópontjához, végéhez érkezett, és egy másik kezdetéhez. “most elmegyek találkozni magammal” - mondta, és azt is, hogy majd elmeséli amit szükséges. És mosolyogva ezt küldi:
“Megszáll téged is az Úr lelke, és más emberré leszel.”
(1Sám 10,6)
A csodálatos időszak, a Szentlélek eljövetelének ideje.
Pünkösd napjára minden felébred.

Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektôl duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet.
Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák elôtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bô termésért, gyermekáldásért. Erre is szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap.
A keresztény világ amellett, hogy a kereszténység születésnapjának tartja, régóta ünnepli pünkösdkor a tél jelképes eltemetését is. Eredete a zsidó hagyományban
a törvényadás emléknapja és az új kenyér ünnepe volt. Ágnes ilyenkor a felébredés, ujjászületés, a felismerés időszakát ünnepli és éli meg, hiszen első sorban a Szentlélek eljövetelének ünnepe ez, számára pedig mindenképpen! Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik. Ágnesnek pedig bőven nem egy napig tart, hanem az egész tavaszi időszak ebben a lelki állapotban telik számára.
Görög nevének (πεντηκοστή, pentékoszté) a jelentése is 50, (ötvened), a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz , egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep.
Ágnes nem akármilyen egy hétre készül. Erdélybe utazik, egy spirituális utazásra, mintegy megkoronázva a január elseje óta tartó, maga által kidolgozott böjtjét, amiről még mindíg nem mesélt nekünk részletesen, de azt mondta, ha visszaérkezik erről az útról, mindenképpen fog.
Szerdán a csíkszeredai televízióinterjú után Ágnes elvonul a Csíki-havasok hegyvonulatai közé, aminek a völgyei szűkek, igazi kanyonok, mélyükön a patakok zúgva rohannak és
sokszor sarki, hideg légtömegek áramlanak be, ami a levegő lehűlésével, ködképződéssel, hosszan tartó felhős égbolttal jár együtt. A hegységben a legcsapadékosabb hónapok a május és a június és átlagosan nappal 8-10 fok van. Ágnes egész pontosan egy autentikus gyógyítóhelyre megy és költözik be egy hétre, ahol nincs áram, számítógép és egyebek, ahol csak azt a táplálékot veszi magához ami ott megterem, ahol nem árt ha van az embernél zseblámpa, ahol a fenyőerdők rengetegén kívül ember nemigen, medvék és farkasok viszont annál inkább élnek, így sötétedés után csak az ima marad (zárt ajtók mögött:). Kérdeztük Ágnest, ha semmi nincs ott, akkor mi van ott mégis, ami hívja Őt? Azt felelte ott van a Szentlélek-patak, fenyőerdők, a magas hegyek... Nincs ott más, csak a tiszta élet! (és ott leszek én is:) Onnan aztán majd ellátogat néhány más helyre, mint amilyen a Csíki-havasok elszórt csángótelepüléseinek egyike, Cinod, Uz-völgyén keresztül. A rossz útviszonyokat a táj természeti szépségei próbálják feledtetni. És például
a 7750 négyzetméter felületű természetes gáttó jelenléte...

/ A Csíksomlyói búcsú is ennek az időszaknak a része.
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát, ahol ilyenkor évente mintegy 500.000 magyar találkozik, imádkozik egyszerre, a világ különböző tájairól érkezvén. /
- Ágnesnek biztosan lesz mit átadnia számunkra. Visszavárunk szeretettel!